NÉMET HAJNAL

2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén, jelenleg Berlinben él és alkot, a videó, a fotó, illetve az installáció műfajában.

Korábbi, 2002 előtt készült műveiben - szerepjátékok, átváltozások révén - sokszor saját magát használja modellként, 2004 óta készít olyan videómunkákat, amelyek a zenét és a zenei ipart, mint modellt használják példaként egy elvonatkoztatott valóság ábrázolására.

A Sammy Listens Sammy Back című videó, a Recording Room videótrilógia (Try Me, Break Free, Turn Your Lights), a Guitarsolo című videó a kapcsolódó fotósorozatokkal, valamint a Desney-Destiny audiovizuális, mozgóképes installáció egy kb. öt éve elkezdett program eredményei. Koncepciójuk a produkcióorientált popzenei világ hátterében zajló munkának a dokumentálása. Az egyszerűnek tűnő alkotói választás messzire visz: a pár perces, zenét, képet és ritmust összeszövő, üdítő filmekre ráhangolódva a valóság és az illúzió kérdéskörét érintő felismerésekig juthatunk.

Legutóbb készült munkája az Air Out egy orgonista nőt mutat hátulról a monumentális hangszer elött ülve, ahogy Bach Air című darabját játsza.

Kettős folyamatot látunk: mialatt a kép folyamatosan kitágul, a levegő fokozatosan kifogy az orgonából. A levegő önkéntelenül is metaforikus szintre helyeződik: mintha nemcsak a hangszert hagyná el, de a testet is azzal együtt, amit itt talán léleknek nevezhetünk. Test és lélek, hang és intellektus, orgonista és hangszer egyensúlya átmeneti, amely a két szélső végpont között csak ideiglenesen áll helyre vagy teremtődik meg.

Németh Hajnal több rangos nemzetközi kiállítóhelyen szerepelt videómunkáival, mint pld.: Moderna Museet, Stockholm, Tate Modern, London, Temporären Kunsthalle Berlin, The Kitchen, New York, Ludwig Museum, Budapest, Society Renaissance, Chicago, Musée d’Art moderne de Saint-Etienne, Art Museum Singapore